View source for Literature:Halotti beszéd

''For information on the Real-World (RW) ''Halotti beszéd'', see [https://en.wikipedia.org/wiki/Funeral_Sermon_and_Prayer Funeral Sermon and Prayer (Wikipedia)].''

The '''Halotti beszéd''' (English: "Funeral sermon" or, literally, "Speech of the dead") is the oldest-known [[Sino-Magyar]] text written in the Cyrillic alphabet, and simultaneously the oldest-known Christian text in Sino-Magyar.

===Original text===
====Sino-Magyar Cyrillic====

Латꙇатꙋк фєлєим зѵмтѵкхєл мꙇк воꙉмꙋк. иша пꙋр єш хомꙋв воꙉмꙋк. Мєнꙇи мꙇлостбєн тєрѵмтєвє єлєвє мꙇв ꙇшємѵкѵт адамꙋт. єш одꙋтта вола нєкꙇ парадꙇсосꙋт хазоа. Єш мєнд парадꙇсосбєн ꙋолов ꙉꙇмꙇлчꙇктѵл мꙋнда нєкꙇ єлниє. Хєон  тꙇлꙋтоа ѫт ꙇꙉ фа ꙉꙇмꙇлчє тѵл. Ꙉє мꙋндоа нєкꙇ мєрєт нѵм єнєик. иша ки нопꙋн ємдѫл оз ꙉꙇмꙇлш тѫл. халалнєк халалаал холз. Хадлава холтат тєрѵмтєвє ꙇштєн тѫл. ꙉє фєлєдєвє. Єнгєдє ѵрдѵнг ꙇнтєтѵꙇнєк. єш євєк оз тꙇлвꙋт ꙉꙇмꙇлштѫл. єш оз ꙉꙇмꙇлшбєн халалꙋт євєк. Єш оз ꙉꙇмꙇлшнєк ꙋл кєшєрѵв вола вꙇзє. хꙋꙉ тꙋрхꙋкат мꙇгє зокозтꙗ вола. Нѵм хєон мꙋга нєк. ꙉє мєнд ѫ фаꙗнєк халалꙋт євєк. Хорогꙋ вєк ꙇштєн. єш вєтєвє ѫт єз кꙋнцакош вꙇлаг бєлє. єш лєѵн халалнєк єш покꙋлнєк фєсє. єш мєнд ѫ нємєнєк. Кꙇк озꙋк. мꙇѵ воꙉмꙋк. Хоꙉ єш тꙇѵ латꙗтꙋк зѵмтѵкхєл. ꙇша єш нѵм иꙉꙉ ингꙇн мꙋлхотꙗ єз вєрмѫт. иша мєнд озхꙋз ꙗроꙋ воꙉмꙋк. Вꙇмаꙉꙉꙋк ꙋромк ꙇштєн кєꙉꙇлмєт єз лєлꙇк єрт. хꙋꙉ юргошшꙋꙉн ѫ нєкꙇ. єш кєꙉꙇꙉꙉєн. єш бꙋлшашша мєнд ѫ бѵнєт. 

Єш вꙇмаꙉꙉꙋк свєт ахсꙇн Марꙗт. єш боꙋдог Мꙇхаꙇл арханꙉєлт єш мєнд анꙉєлкот. хꙋꙉ вꙇмаꙉꙉонок єрєттє. Єш вꙇмаꙉꙉꙋк свєт Пєтєр ꙋрот. кꙇнєк одꙋт хотꙋлм оꙋданꙇа. єш кєтнꙇє. хꙋꙉ оꙋꙉа мєнд ѫ бѵнєт. Єш вꙇмаꙉꙉꙋк мєнд свєтѫкѫт. хꙋꙉ лєꙉєнєк нєкꙇ шєгєд ꙋромк сꙇнє єлєѵт. хꙋꙉ ꙇштєн ꙇѵ вꙇмадшагꙋк мꙇа бꙋлшашша ѫ бѵнєт. Єш сободꙋха ѫт ѵрдѵнг ꙇлдєтѵꙇтѵл єш пꙋкꙋл кꙇнзотꙋꙗтꙋл. єш вєзєшшє ѫт парадꙇсос нꙇꙋгꙋлма бєлꙇ. єш оꙉꙉꙋн нєкꙇ тєнчѫнг бєлє ꙋтꙋт. єш мєнд юꙋбєн рєсєт. Єш кꙇашшатꙋк ꙋромкхꙋз хармꙋл. Кир[ѥ] [є]л[єꙇсон]

====Real-World Latin====
Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc. yſa pur eſ chomuv uogmuc. Menyi miloſtben terumteve eleve miv iſemucut adamut. eſ odutta vola neki paradiſumut hazoa. Eſ mend paradiſumben uolov gimilcictul munda neki elnie. Heon tilutoa wt ig fa gimilce tvl. Gemundoa neki meret nu[m] eneyc. yſa ki nopun emdul oz gimilſ twl. halalnec halalaal holz. Hadlaua choltat terumteve iſten tul. ge feledeve. Engede urdung intetvinec. eſ evec oz tiluvt gimilſtwl. es oz gimilſben halalut evec. Eſ oz gimilſnek vvl keſeruv uola vize. hug turchucat mige zocoztia vola. Num heon muga nec. ge mend w foianec halalut evec. Horogu vec iſten. eſ veteve wt ez muncaſ vilagbele. eſ levn halalnec eſ poculnec feze. eſ mend w nemenec. Kic ozvc. miv vogmuc. Hog eſ tiv latiatuv ſzumtuchel. iſa eſ num igg ember mulchotia ez vermut. yſa mend ozchuz iarov vogmuc. Wimagguc uromv iſten kegilmet ez lelic ert. hug iorgoſſun w neki. eſ kegiggen, eſ bulſassa mend w bunet. 

Eſ vimagguc ſzen achſcin mariat. eſ bovdug michael archangelt. eſ mend angelcut. hug uimaggonoc erette. Eſ uimagguc ſzent peter urot. kinec odut hotolm ovdonia. eſ ketnie. hug ovga mend w bunet. Eſ vimagguc mend ſzentucut. hug legenec neki ſeged uromc ſcine eleut. hug iſten iv ui-madſagucmia bulſaſſa w bunet. Eſ zoboducha wt urdung ildetuitvl. eſ pucul kinzotviatwl. eſ vezeſſe wt paradiſu[m] nugulmabeli. eſ oggun neki munhi uruzagbele utot. eſ mend iovben rezet. Eſ keaſſatuc uromchuz charmul. Kir[ie e]l[eison].

====Pronunciation (SM) (in modern RW orthography)====
Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isȧ, por ës homou vogymuk. Mënyi milosztben terömtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës aduttȧ valá neki pȧrȧdicsumot hȧzoá. Ës mënd pȧrȧdiszoszben valou gyimilcsëktűl mondá neki élnië. Hëon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl. Gye mondoá neki, mérët nüm ënëik : isȧ, ki napon ëmdöl az gyimilcstűl, hȧlálnek hȧláláȧl holsz. Hȧdlȧvá holtát terömtevé Istentűl, gye feledevé. Engedé ürdüng intetüinek, ës ëvék az tilvot gyimilcstűl. Ës az gyimilcsben hȧlálut evék. Ës az gyimilcsnek úl keseröü valá vizë, hugy turkokȧt migé szakasztja valá. Nüm hëon mogánek, gye mënd ű fajánek hȧlálut ëvék. Haraguvék Isten, ës vetevé űt ez kuncakkos világ belé: és lëün hȧlálnek ës pukulnek fëszë, ës mënd ű nemének. Kik azok? Miü vogymuk. Hugy ës tiü látjátuk szümtükhel: isȧ, ës nüm igy embër múlhatjȧ ez vermöt, isȧ mënd azhuz járou vogymuk. Vimádjuk Uromk Isten këgyilmét ez lélekért, hugy jorgasson ű neki, ës kegyigy-gyën, ës bulcsássȧ mënd ű bűnét!

Ës vimádjok szvet ȧhszin Máriát és boudog Miháël ȧrhȧngyëlt ës mënd ȧngyëlkot, hugy vimádjanak érëttë! Ës vimádjok szvet Pétër urat, kinek adot hatalm oudaniȧ ës këtnië, hugy oudjȧ mënd ű bűnét! Ës vimádjok mënd szvetököt, hugy lëgyenek neki segéd Uromk színë eleüt, hugy Isten iü vimádságok miá bulcsássȧ ű bűnét! Ës szobadohhȧ űt ürdüng ildetüitűl ës pukul kínzatujátúl, ës vezessë űt pȧrȧdiszosz nyugalmȧ belí, ës adjon neki tencsöng belé utat ës mënd jouben részët! Ës kíássátuk Uromkhuz hármúl: kyrie eleison!

===Interpretations===
====Middle Modern Sino-Magyar, pre-1957 Cyrillic====
Латꙗток, фєлєим, сємєтєккєл, мик ваꙉꙋнк: имє, пор єш хамꙋ ваꙉꙋнк. Мєннї маластбан тєрємтє а кєздєтбєн аз Ꙋр ми ѫшѵнкєт, Адамот, єш адта вала нєки парадисост хазза. Єш миндєн парадисосбан вало ꙉѵмѫлчѫктѫл монда нєки єлниє. Чꙋпан тилта ѫт єꙉ фа ꙉѵмѫлчєтѫл. Дє монда нєки, мєрт нє єннєк: „бизонь, ки напон єєндєл азон ꙉѵмѫлчтѫл, халалнак халалавал халс”. Халла холтат тєрємтѫ Иштєнтѫл, дє фєлєдє. Єнгєдє ѫрдѫг интєтєнєк, єш євєк азон тилтотт ꙉѵмѫлчтѫл, єш азон ꙉѵмѫлчбєн халалт євєк. Єш азон ꙉѵмѫлчнєк оль кєшєрѵ вала лєвє, хоꙉ торкат мєгсакастꙗ вала. Нєм чꙋпан маганак, дє миндєн ѫ фаꙗнак халалт євєк. Харагꙋвєк Иштєн, єш вєтє ѫт єз кꙋнцаккош вилагба: єш лѫн халалнак єш поколнак марталєка, єш миндєн ѫ нємєнєк. Кик азок? ми ваꙉꙋнк. Ахоꙉ иш ти латꙗток сємєтєккєл: бизонь, єꙉ ингꙇн шєм кєрѵлхєти єл єз вєрмєт, бизонь, минд аххоз ꙗро ваꙉꙋнк. Имадꙇꙋк Ꙋрꙋнк Иштєн кєꙉєлмєт є лєлєкєрт, хоꙉ иргалмаззон ѫнєки, єш кєꙉєлмєззєн, єш бочашша миндєн ѫ бѵнєт. 

Єш имадꙇꙋк Сєнт Ассонь Мариат єш Болдог Михаль арханꙉалт єш миндєн анꙉалокат, хоꙉ имадꙗнак єртє! Єш имадꙇꙋк Сєнт Пєтєр ꙋрат, акинєк адатотт хаталом олданиа єш кѫтниє, хоꙉ олдꙗ миндєн ѫ бѵнєт. Єш имадꙇꙋк миндєн сєнтєкєт, хоꙉ лєꙉєнєк нєки шєгєдєлмєрє Ꙋрꙋнк синє єлѫтт, хоꙉ Иштєн ѫ имадшагꙋк миа бочашша ѫ бѵнєт! Єш сабадитша ѫт ѫрдѫг ѵлдѫзєшєтѫл єш покол кинзаташатол, єш вєзєшшє ѫт парадисос нꙇꙋгалмаба, єш адюн нєки тєнчѫнгбє ꙋтат, єш миндєн юбан рєст! Єш киалтшаток Ꙋрꙋнкхоз харомсор: кирѥ єлєꙇсон!

====Middle Modern Sino-Magyar, post-1957 Cyrillic====
Латјаток, фєлєим, сємєтєккєл, мик вађунк: имє, пор єш хаму вађунк. Мєњњи маластбан тєрємтє а кєздєтбєн аз Ур ми ѫшѵнкєт, Адамот, єш адта вала нєки парадисост хазза. Єш миндєн парадисосбан вало ђѵмѫлчѫктѫл монда нєки єлниє. Чупан тилта ѫт єђ фа ђѵмѫлчєтѫл. Дє монда нєки, мєрт нє єннєк: „бизоњ, ки напон єєндєл азон ђѵмѫлчтѫл, халалнак халалавал халс”. Халла холтат тєрємтѫ Иштєнтѫл, дє фєлєдє. Єнгєдє ѫрдѫг интєтєнєк, єш євєк азон тилтотт ђѵмѫлчтѫл, єш азон ђѵмѫлчбєн халалт євєк. Єш азон ђѵмѫлчнєк ољ кєшєрѵ вала лєвє, хоꙉ торкат мєгсакастја вала. Нєм чупан маганак, дє миндєн ѫ фајанак халалт євєк. Харагувєк Иштєн, єш вєтє ѫт єз кунцаккош вилагба: єш лѫн халалнак єш поколнак марталєка, єш миндєн ѫ нємєнєк. Кик азок? ми вађунк. Ахођ иш ти латјаток сємєтєккєл: бизоњ, єђ ингин шєм кєрѵлхєти єл єз вєрмєт, бизоњ, минд аххоз јаро вађунк. Имадјук Урунк Иштєн кєђєлмєт є лєлєкєрт, хођ иргалмаззон ѫнєки, єш кєђєлмєззєн, єш бочашша миндєн ѫ бѵнєт. 

Єш имадјук Сєнт Ассоњ Мариат єш Болдог Михаљ арханђалт єш миндєн анђалокат, хођ имадјанак єртє! Єш имадјук Сєнт Пєтєр урат, акинєк адатотт хаталом олданиа єш кѫтниє, хођ олдја миндєн ѫ бѵнєт. Єш имадјук миндєн сєнтєкєт, хођ лєђєнєк нєки шєгєдєлмєрє Урунк синє єлѫтт, хођ Иштєн ѫ имадшагук миа бочашша ѫ бѵнєт! Єш сабадитша ѫт ѫрдѫг ѵлдѫзєшєтѫл єш покол кинзаташатол, єш вєзєшшє ѫт парадисос њугалмаба, єш адјон нєки тєнчѫнгбє утат, єш миндєн јобан рєст! Єш киалтшаток Урункхоз харомсор: кириє єлєјсон!

====Middle Modern Sino-Magyar, post-1949 Sinitic====
見ㆤゆゝひㄡし、半ㆤそ、目おひおㄈゝおめ何ㄈ是ㄅし：ㆤそお、埃也灰是ㄅし｡天ㆤㄠㄔㆬㄔㅣㄐㄨゆㄅ造おゝゆ始おひㄨおㄅ那主阮祖んㄅㄈおひ、ㄔヽㄒㄔヽㄠㄡひ、也売ひゆ是めゆ佢為ヨㄔリㄔㄒイㅣクㅣひ家𛂯ゆゝ｡也每ㄅヨㄔリㄔㄒイㅣクㅣㄨゆㄅ是めㄡゝ実よㄈひよゝめ言ゆ佢為活ㄅㆤお｡ヰヱヨㄔゝㄅ拒ゆゝ佢ひ一木実おゝひよゝめ｡てお言ゆゝ佢為、乜不食ㄅゝおゝし：»ㄨㆤ𛂯ㄡㄗ、誰日ㄡㄅ食おㄅておめ那ㄡㄅ実ひよゝめ、死めㄅゆし死めゆゝㄇゆめ死ㆳ«｡聞ゆゝ死ひゆゝひ造よゝ主天ひよゝめ、てお忘ておゝ｡許お鬼招おておゝㄅおㄈ、也食ㄇおゝㄈ那ㄡㄅ拒ㄡひゝ実ひよゝめ、也那ㄡㄅ実ㄨおㄅ死めひ食ㄇおゝㄈ｡也那ㄡㄅ実ㄅおㄈㄡ𛄞辣是めゆ汁お、彼咽ゝひ止綻ㆤゆ是めゆ｡不ヰヱヨㄔゝㄅ自ゝㄅゆし、てお每ㄅ佢種ゆゝㄅゆし死めひ食ㄇおゝㄈ｡怒ㄮㄇおゝㄈ主天、也捨おゝ佢ひ這工作ㄡㅅ世ㄨゆ：也めよゝㄅ死めㄅゆし也ヨクレクㆬㄅゆし犠めおゝㄈゆ、也每ㄅ佢性おゝㄅおㄈ｡麽那ㄡし？阮是ㄅし｡ゆ彼也恁見ㆤゆゝひㄡし目おひおㄈゝおめ：ㄨㆤ𛂯ㄡㄗ、一人間也不避ㄘおひㆤ遠這坑ひ、ㄨㆤ𛂯ㄡㄗ、每那ㄘㄡ𛂯通ㄡゝ是ㄅし｡拝ㆤㄮし主ㄮㄅし主天慈ゝひ這気ㄈおゝㄦひ、彼憐ゆ𛂯ゝㄡㄅ佢佢為、也慈𛂯ゝおㄅ、也恕ㅅゝゆ每ㄅ佢罪おゝひ！

也拝ㆤㄮしㅣヲフㄐ婦ㄠㄔヽリイㄔゝひ也幸ㄠイㄋㄔ𛂫ㄔリㄋㄔフキㄔㆬひ也每ㄅㄔフキㄔㆬㄡしゆひ、彼拝ㆤゆㄅゆしおゝㄦひお！也拝ㆤㄮしㅣヲフㄐヨヲヽㄐヲリ主ゆひ、ゆ誰為売ゆひㄡひゝ王そ解ゆㄅㆤゆ也結ㄅㆤお、彼解ㆤゆ每ㄅ佢罪おゝひ｡也拝ㆤㄮし每ㄅㅣヲフㄐおㄈおひ、彼成もおㄅおㄈ佢為助めそおゝㄦお主ㄮㄅし顔ㄅお前ひゝ、彼主天佢拝ㅅゆゝのㄮし何ゆゝ恕ㅅゝゆ佢罪おゝひ！也ㅣㄔメㄔㄒㆤゝひㅅゆ佢ひ鬼逐おゝㅅおゝひよゝめ也ヨクレクㆬ拷ㅅゆゝひㄡゝめ、也將ㅅお佢ひヨㄔリㄔㄒイㅣクㅣ稳そゆゝㄨゆ、也売ㆤㄡㄅ佢為天上ㄨお道ゆひ、也每ㄅ良ㄨゆㄅ部ひ！也喚ㅅおゝひㄡし主ㄮㄅしㄘㄡ𛂯三回：КИРИЄ ЄЛЄЈСОН！

====Middle Modern Sino-Magyar, modern RW orthography====
Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: íme, por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban teremté a kezdetben az Úr mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki paradiszoszt házzá. És minden paradiszoszban való gyümölcsöktől monda neki élnie. Csupán tiltá őt egy fa gyümölcsétől. De mondá neki, mért ne ennék: „Bizony, ki napon eendel azon gyümölcstől, halálnak halálával halsz”. Hallá holtát teremtő Istentől, de feledé. Engede ördög intetének, és evék azon tiltott gyümölcstől, és azon gyümölcsben halált evék. És azon gyümölcsnek oly keserű vala leve, hogy torkát megszakasztja vala. Nem csupán magának, de minden ő fajának halált evék. Haraguvék Isten, és veté őt ez kuncakkos világba: és lőn halálnak és pokolnak martaléka, és minden ő nemének. Kik azok? mi vagyunk. Ahogy is ti látjátok szemetekkel: Bizony, egy ingin sem kerülheti el ez vermet, bizony, mind ahhoz járó vagyunk. Imádjuk Urunk Isten kegyelmét e lélekért, hogy irgalmazzon őneki, és kegyelmezzen, és bocsássa minden ő bűnét!

És imádjuk Szent Asszony Máriát és Boldog Mihály archangyalt és minden angyalokat, hogy imádjanak érte! És imádjuk Szent Péter urat, akinek adatott hatalom oldania és kötnie, hogy oldja minden ő bűnét. És imádjuk minden szenteket, hogy legyenek neki segedelmére Urunk színe előtt, hogy Isten ő imádságuk miá bocsássa ő bűnét! És szabadítsa őt ördög üldözésétől és pokol kínzásától, és vezesse őt paradiszosz nyugalmába, és adjon neki tencsöngbe utat, és minden jóban részt! És kiáltsátok Urunkhoz háromszor: kyrie eleison!

====Middle Modern RW Hungarian====
Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: íme, por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban teremté a kezdetben az Úr mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki paradicsomot házzá. És minden paradicsomban való gyümölcsöktől monda neki élnie. Csupán tiltá őt egy fa gyümölcsétől. De mondá neki, mért ne ennék: „Bizony, ki napon eendel azon gyümölcstől, halálnak halálával halsz”. Hallá holtát teremtő Istentől, de feledé. Engede ördög intetének, és evék azon tiltott gyümölcstől, és azon gyümölcsben halált evék. És azon gyümölcsnek oly keserű vala leve, hogy torkát megszakasztja vala. Nem csupán magának, de minden ő fajának halált evék. Haraguvék Isten, és veté őt ez munkás világba: és lőn halálnak és pokolnak martaléka, és minden ő nemének. Kik azok? mi vagyunk. Ahogy is ti látjátok szemetekkel: Bizony, egy ember sem kerülheti el ez vermet, bizony, mind ahhoz járó vagyunk. Imádjuk Urunk Isten kegyelmét e lélekért, hogy irgalmazzon őneki, és kegyelmezzen, és bocsássa minden ő bűnét!

És imádjuk Szent Asszony Máriát és Boldog Mihály arkangyalt és minden angyalokat, hogy imádjanak érte! És imádjuk Szent Péter urat, akinek adatott hatalom oldania és kötnie, hogy oldja minden ő bűnét. És imádjuk minden szenteket, hogy legyenek neki segedelmére Urunk színe előtt, hogy Isten ő imádságuk miá bocsássa ő bűnét! És szabadítsa őt ördög üldözésétől és pokol kínzásától, és vezesse őt paradicsom nyugalmába, és adjon neki mennyországba utat, és minden jóban részt! És kiáltsátok Urunkhoz háromszor: kyrie eleison!

===Differences in vocabulary===
* "парадꙇсос" from Greek instead of "paradiſum" from Latin
* "ингꙇн" from SM "inkin" (人間) instead of "ember"
* "свєт" from Slavic instead of "ſzen" from Latin; by the 16th century this had been replaced by "сєнт" in SM
* "тєнчѫнг" from SM "tencsöng" (天上) instead of "mennyország"
* "кꙋнцакош" from SM "kuncakk" (工作, labour) instead of "munkás"

[[Category:Sino-Magyar]] [[Category:Sino-Magyar texts]]